A jogi folyamat

• Válást csak Bíróság mondhat ki.
• A válást a keresetlevél elkészítésével, a megfelelő űrlap kitöltésével és a Bíróságra történő beadásával lehet kezdeményezni.
  A keresetlevélben nyilatkozni kell arról, hogy miért kéri a házasság felbontását, valamint arról, hogy milyen járulékos kérdésekben kéri a Bíróság döntését (járulékos kérdések: lásd később), illetve milyen megállapodásra jutottak eddig a felek.
• Nincs jelentősége annak, hogy ki nyújtja be a válókeresetet. Aki beadja az lesz a felperes. A felperes bármikor visszavonhatja a keresetet, ezzel az eljárás véget ér, az alperes ezt nem teheti meg. Az eljárás illetékét a felperes fizeti.
• A keresetlevelet és mellékleteit három példányban kell benyújtani.
• A felperes az lesz, aki a keresetlevelet benyújtja.
• A keresetlevelet ahhoz a Bírósághoz kell benyújtani, amely az alperes állandó lakhelye szerint illetékes.
• Ön képviselheti az eljárás folyamán saját magát, vagy meghatalmazhat ügyvédet is. Megegyezéses válás esetén a két fél akár egy ügyvédet is felkérhet.
  Általában azonban az a jellemző, hogy mindkét fél saját ügyvédet keres meg.
• Amennyiben a felek hajlanak a megállapodásra, de mégis vannak különbségek az álláspontok között, akkor javasolt mediátor felkérése. Egy szakképzett, semleges, jól felkészült mediátor segítséget nyújthat egy jó megállapodás létrehozásában.
• A Bíróságnak a beadást követően 30 nap áll rendelkezésére, hogy tárgyalást tűzzön ki az ügyben, erről mindkét ügyfelet írásban (tértivevényes ajánlott küldemény) tájékoztatja. Ez igazolja, hogy a címzett az idézést átvette.
• A felperesnek az első tárgyaláson személyesen, vagy képviselője útján meg kell jelennie. Jelenléte hiányában az eljárást megszüntetik.
• Ha az alperes nem jelenik meg, akkor az eljárás elindul, de ilyen esetben értelemszerűen csak tényállásos válás folytatható le. (lásd később).
• A bírósági eljárás hossza elsősorban függ attól, hogy az elválni kívánó felek képesek-e megegyezni egymással vagy a Bíróságra bízzák a döntést.
  Ha a Bíróságnak kell döntenie, akkor az eljárás hosszát növelheti a szakértők, tanúk behívása és meghallgatása, az ítélkezési szünet, illetve az illetékes Bíróság leterheltsége.
• A keresetlevél beadása és az első tárgyalás közötti várakozási periódusban a Bíróság csak akkor lép közbe, ha valamelyik felet súlyos sérelem éri és ezt a Bíróság felé jelzi. Ilyen sérelem következhet a például a közös lakással, annak fenntartásával, az adósságok törlesztésével, a gyermek elhelyezésével, tartásával, a kapcsolattartással kapcsolatban, illetve néhány esetben előfordulhat a családon belüli erőszak.
  Ebben az időszakban létre lehet hozni ideiglenes megállapodásokat, akár szóban, akár írásban. Az írásbeli megállapodásokra kérhető bírósági vagy gyámhivatali jóváhagyás. A jóváhagyás előnye, hogy betartása és betartatása jogi eszközökkel kényszeríthető.
• Amennyiben a felek megállapodásra jutnak a következő kérdésekben, akkor megegyezésen alapuló válás jön létre, ezek:
  • ingatlanok és ingóságok megosztása
  • házastársi tartás
  • gyermektartás
  • lakáshasználat
  • gyermek elhelyezése, szülői felügyelet
  • kapcsolattartás a gyermekkel
  • valamint mindketten akarják a válást

• Ha a fentiek közül az ingóságok megosztásán kívül mindenben megegyeztek, akkor a Bíróság feladata az egyezség jóváhagyása, illetve annak értékelése, hogy a házasságból született gyermek érdekeinek az egyezség megfelel-e. Ha a fenti kérdések bármelyikében nem sikerült megegyezni, akkor a Bíróság feladata a konfliktus rendezése. Ezt nevezik tényállásos válásnak. A Bíróságnak ebben az esetben azt kell megállapítani, hogy a házasság végérvényesen megromlott és az a továbbiakban nem tartható fenn.
• A tényállásos válás esetén a Bíróságnak fel kell tárnia a házasság megromlásához vezető utat. A Bíróság tehát nem azt vizsgálja, hogy ki miat romlott meg a házasság, hanem azt, hogy a házasság már nem állítható helyre.
• A megegyezésen alapuló váláshoz általában egy tárgyalás szükséges, amennyiben gyermek is van, akkor általában két tárgyalást tartanak.
• Az elsőfokú döntés nem jogerős, ellen a felek fellebbezéssel élhetnek. Fellebbezéssel a bírósági határozat kézhezvételét követő 15 napon belül lehet élni. Ha ezt elmulasztják, akkor a határozat jogerőssé válik. A tárgyalás végén, amennyiben a felek mindenben egyetértenek, akkor le lehet mondani a fellebbezés jogáról, ilyen esetben a határozat azonnal jogerőssé válik. A másodfokú Bíróság döntése jogerős, ott fellebbezésnek helye nincs, a döntés végrehajtása kikényszeríthető.
• A bírósági döntéssel kihirdetett vagyonmegosztás később nem módosítható. Kivételt képez ez alól a csalás vagy rongálás ténye.
• A bírósági döntésben érintett egyéb kérdésekben a módosításnak helye van akkor, ha körülményekben jelentős változás állt be.